Kalotaszegi Írásos
Kalotaszegi Írásos
A kalotaszegi falvak lakosságának nagy része református. Ezért kötődik az ősöktől örökölt népviselet felöltése a konfirmáció napjához. Ezen az ünnepen minden konfirmándus ezt az öltözetet viseli. A viseletnek alkotó eleme a lányok vállfűs inge. Erről az ing mintáról származik az írásos varrás.
Az első világháború után ezek a minták fokozatosan kerülnek rá a ház díszítését szolgáló tárgyakra, a háztartásba. Párnavégekre, lepedőkre, falvédőkre. A varrások minden házban előfordulnak. Dicsérve az ott lakó asszony kézügyességét, türelmét, hozzáéretést és a szép iránti igényét. A munka alapanyaga a vászon. A vászon pedig kenderből készül. Az a kender amit szüleink és nagyszüleink maguk vetettek majd feldolgoztak. A kender feldolgozása is egy hosszú, verejtékes folyamat. Áztatták, tilolták, fésülték, fonták ezek után következett szövés. Ami szintén egy kemény sok ismertet igénylő munka. A varrottasok pontosabban az írásos megvarrásához a legfinomabb vásznat, a kétnyüstöst használták. Ami önmagában is egy üde kellemes tapintású termék hiszen elsősorban fehérnemű, lepedők, párnák alapanyagául szolgált. Azt a mennyiséget amit az írásos varrásra szántak még egyszer megmunkáltak. Súlykolták, redőzték hideg és meleg vízbe mártva. Így kapott a vászon egy jellegzetes recézést, fodrokat- ez lesz a fodor vászon, az írásos varrás legszebb alapanyaga. A munka neve az író asszonyoktól származik. Ők rajzolták vagyis írták egy korom lébe mártott tollal a mintákat. Megörökítve a jövő nemzedékek számára. Formavilága a madár tulipán, galamb, rózsa, makk, életfa, páfrány. Az alapanyag színe sárgásbarnás ami piros, kék, fehér és fekete színű cérnával hímeztek. A varrást két különböző öltéssel valósították meg. Igen nagy figyelmet szánva ,hogy a munka végzése alatt a vászon ne „törődjön” és a varrás ne legyen „tetves”. Vagyis az alapanyag ne gyűrődjön hiszen veszít a redőkből, illetve az öltések szorosan egymás mellé kerüljenek, még véletlenül sem látszódjon ki az alapanyag a cérna alól.
Az így elkészült hímzésnek egy gyönyörű zsinóros hatása van. Amit egy láncöltés technikával valósítunk meg. Amint említettem két öltés típus létezik. Az első a kis írásos ami napjainkban már eltűnőben van. A második a nagyírásos. Ilyen munkákkal találkozunk minden kalotaszegi templomban ezek a terítők a szószékek ékes díszei, megörökítve az útókor számára az eredeti formavilágot, mintákat és színeket.
